A laboratóriumban termesztett hús három komoly akadállyal néz szembe: a költséggel, a termelés méretével és az ízzel, amely még mindig elmarad a hagyományos húsétól. Az európai PROFUSE projekt csapata úgy döntött, hogy azzal foglalkozik, ami a steakben a legfontosabb: az izomszövettel. A kutatók olyan kiegészítőt fejlesztettek ki, amely felgyorsítja az izomsejtek érését, valamint genetikai módosítás nélküli szarvasmarhasejt-vonalat, és a termelőkkel végzett első tesztek alacsonyabb kilogrammonkénti költséget hoztak – a végén pedig kipróbálhatod, mennyire állsz nyitottan a jövő ételeihez.
A hústermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik jelentős forrása. Ezért az alternatív fehérjeforrások erős eszközt jelenthetnek az EU éghajlatsemlegesség felé vezető útján. Ilyen forrás a laboratóriumban termesztett hús is, amely iránt egyre nő a kereslet.
A kínálati oldalon rosszabb a helyzet. A termelési költségek még mindig magasak, a folyamatokat nehéz nagy léptékűvé növelni, és sok termék még mindig nehezen éri el a hagyományos hús textúráját, ízét és tápanyagprofilját.
Guy Nevo Michrowski, a PROFUSE projekt koordinátora, amelyet az Európai Innovációs Tanács (EIC) támogat, jól ismeri ezeket a problémákat. „A laboratóriumi húsra három nagy kihívás vár: a gazdaságban termelt hússal való költségpariás, a termelés felskálázása, valamint a minőség és az íz” – magyarázza.
A csapat úgy döntött, hogy az izomszövetre összpontosítva válaszol. „Az izomnövesztést lehetővé tévő technológiákra specializálódtunk. A steak izom, a csirkemell izom” – mondja Michrowski. A projekt nem a nulláról indult. Korábbi munkára épít, amelyet az Európai Kutatási Tanács (ERC) finanszírozott a SuperFusion projekten keresztül, és amely az izomrostok kialakulását kiváltó módszeren dolgozott az ipari hústermeléshez.
A PROFUSE egyszerre több területen dolgozott:
A kulcstermék a PROFUSE-S1. Úgy tervezték, hogy segítse a fiatal izomsejteket, az úgynevezett mioblasztokat, hogy sokkal gyorsabban és hatékonyabban váljanak teljesen érett izomrostokká. Ez azért fontos, mert az izomrost adja a hús textúrájának, szerkezetének és fehérjetartalmának nagy részét. A tápközeg-kiegészítők, a jobb érthetőség kedvéért, olyan összetevők, amelyeket a sejtek tenyésztéséhez használt tápanyagban gazdag folyadékhoz adnak.
A csapat a kiegészítő második generációját is továbbfejlesztette, PROFUSE-S2 néven. „A fő cél nem az volt, hogy mindent csak 2D felületen végezzünk, hanem hogy olyan 3D rendszerben teszteljük, amely jobban utánozza, hogyan készülne a laboratóriumi hús egy gyárban, és hogyan néz ki egy steak a tányéron” – mondja a koordinátor.
A sejtek kiválasztása nem volt véletlen. A PROFUSE a mioblasztokra összpontosított: azokra az előalakokra, amelyekből izom nő. A csapat szerint ez segít utánozni a hús textúráját és ízét. Más megközelítések fibroblasztokra épülnek, vagyis kötőszöveti előalakokra, egyes laboratóriumi hústermelők pedig embrionális őssejteket használnak.
A kutatók egy szarvasmarha-izomsejtvonalon is dolgoztak, amelyet genetikai módosítás nélküli laboratóriumi hústermeléshez igazítottak. A cél az volt, hogy a termelők megbízható forrást kapjanak marhaizomsejtekhez, amelyeket nagy léptékben lehet szaporítani.
Fontos szakasz volt, hogy a technológia kikerült a laboratóriumból. A csapat több laboratóriumi hústermelővel dolgozott együtt, hogy a kiegészítőt és a szarvasmarhasejt-vonalat saját termelési folyamataikban tesztelje.
Az egyik együttműködés, a SuperMeat céggel, a termelési költségek csökkenését mutatta. A kiegészítő segített a vevőnek időt spórolni, felgyorsítani a sejtek működő izomszövetté érését, és jelentősen növelni az összes izomhozamot, végül csökkentve a kilogrammonkénti termelési költséget. A szarvasmarhasejt-vonalat egy hollandiai nagy vevőnél is tesztelték, ahol a kezdeti adaptáció sikeres volt. Ez megteremtette az alapot a későbbi integrációhoz, amint a termelési ütemtervek összehangolódnak.
Ugyanakkor a csapat a PROFUSE-B8 sejtvonalát szérumos tápközegben való szaporodásra igazította, és megvizsgálta, mennyire jól képeznek izmot a sejtek a szövetnövekedést támogató szerkezeteken.
A termékeket felkészítették a kereskedelmi használatra. A csapat termék- és licencmodelleket dolgozott ki, összeállított egy teljes szabályozási biztonsági dossziét, feltérképezte a lehetséges partnereket és beszállítókat, és megkezdte a koncepció igazolásán dolgozni, hogy megmutassa, hol takaríthat meg időt és költséget a technológia. A laboratóriumi hús piaca még érlelődik, de a csapat 2050-re 22 milliárd eurós elérhető piacot becsül. A technológia csökkentheti az élelmiszer-termelés környezeti lábnyomát is, ami az EU „termelőtől a fogyasztóig” stratégiájának kulcscélja.
Az izomnövekedésről szerzett tudás az élelmiszeriparon kívül is hasznos. A kutatók gyógyszerek és étrend-kiegészítők felfedezésében alkalmazzák, abban bízva, hogy segít a GLP-1 gyógyszerekkel összefüggő izomvesztés kezelésében. Ez a munka végül visszahathat a laboratóriumi húsra is, mivel mindkét esetben ugyanaz az alapvető kihívás: hatékonyabban növeszteni izmot. „Bármi, amit most felfedezünk, és ami segít védeni és növeszteni az izmot, újra felhasználható a laboratóriumi húsnál” – zárja Michrowski.
A PROFUSE projekt megmutatja, hogy az olcsóbb és ízletesebb laboratóriumi húshoz vezető út az izomszöveten át vezet. A mioblasztok érését gyorsító kiegészítők és a genetikai módosítás nélküli szarvasmarhasejt-vonal már átment az első teszteken a termelőknél, és a csapat tapasztalatai az izomvesztés elleni munkában is hasznosnak bizonyulhatnak.
5 kérdés · egy perc
English
Čeština
Deutsch
Español
Français
Magyar
Italiano
Polski
Português
Русский
Slovenčina
Türkçe
Українська
العربية
中文