Az erdőtűz vagy az árvíz káoszt jelent: füstöt, vizet, megszakadt kommunikációs vonalakat és több tucat csapatot, amelynek együtt kell fellépnie. Az uniós finanszírozású OVERWATCH projekt műholdak és drónok adatait, mesterséges intelligenciát és kiterjesztett valóságot kapcsol össze, hogy a mentők gyorsabban megértsék, mi történik a helyszínen. A rendszert portugáliai és lengyelországi gyakorlatokon próbálták ki – a végén pedig te is megmérheted, mennyire tartod meg a hidegvéredet, amikor minden információ számít.
Az éghajlatváltozás hatásai már egész Európában érezhetők. A hőmérséklet emelkedésével az olyan katasztrófák, mint az árvizek és az erdőtüzek, egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, az emberek élete pedig egyre nagyobb veszélyben van. A katasztrófavédelmi szervek számára ez nehezebb beavatkozásokat jelent, amelyekben gyorsan, gyakran hiányos információk alapján kell dönteni.
Az uniós finanszírozású OVERWATCH projekt, amelyet az olasz innovatív kisvállalkozás, az Ithaca munkatársa, Vanina Fissore koordinál, ennek a résnek a megszüntetését tűzte ki célul. Csapata olyan rendszert épített, amelyben a holográfia, a drónok és a mesterséges intelligencia együttműködve segíti az elsőként beavatkozókat az éghajlattal összefüggő katasztrófák kezelésében.
A projekt azzal kezdődött, hogy megnevezte azokat a kihívásokat, amelyekkel a reagáló és helyreállító csapatok válság idején küzdenek. Három pontban foglalhatók össze:
Ott van még maguknak a mentőknek a biztonsága is. „A felderítő küldetések ráadásul veszélyesek lehetnek a személyzet számára, különösen instabil vagy megközelíthetetlen környezetben” – magyarázza a projekt koordinátora. Következtetése egyszerű: „E feladatok közül sokat biztonságosan el lehetne végezni pilóta nélküli rendszerekkel.”
Az OVERWATCH szívében a Föld-megfigyelés áll. A rendszer műholdakról és drónokról gyűjt adatokat, majd mesterséges intelligencián alapuló eszközökkel dolgozza fel őket. A nyers képekből és mérésekből így olyan információ lesz, amelyet a parancsnok azonnal felhasználhat. A műholdak a nagy áttekintést adják, a drónokkal pedig közelebbről lehet megnézni egy konkrét helyet – együtt teljesebb képet adnak az eseményről.
Fissore így fogalmaz: „A műholdak és a drónok adatainak összekapcsolásával, valamint azok intuitív felületeken, például webes irányítópultokon és kiterjesztett valóságon keresztüli megjelenítésével a rendszer segít a csapatoknak jobban megérteni a helyszíni körülmények alakulását.”
A legjobb adat is haszontalan, ha nem lehet elküldeni. Ezért a projekt ellenálló kommunikációra épít, amelyet a földhöz kötött drónok által biztosított tartalék hálózatok szolgálnak. Amikor a megszokott infrastruktúra kiesik, ezeknek a hálózatoknak kell fenntartaniuk a kapcsolatot a terepen dolgozó csapatok és a műveletet irányítók között.
A rendszer az önálló felderítést is támogatja, így néhány veszélyes feladatot gépekre lehet bízni emberek helyett.
A rendszer legfeltűnőbb része az, ahogyan az információkat megjeleníti. Része egy holografikus és kiterjesztett valóság (AR) elem, amely speciális szemüvegen fut. A koordinátor így írja le: „Az AR-összetevő lehetővé teszi a tűzoltók és a polgári védelmi parancsnokok számára, hogy a webes irányítópulton elérhető információkat – például élő térképeket, a tűz kerületét, a drónok helyzetét és az árvízi adatokat – közvetlenül a fizikai környezetükre vetítve lássák.”
A gyakorlatban a tűzoltónak nem kell folyamatosan a képernyőről a terepre, majd vissza néznie, mert a legfontosabb adatok közvetlenül az előtte lévő látvány hátterében jelennek meg. „A széttagolt és késve érkező információkra támaszkodás helyett a parancsnokok világosabb, valós idejű képet kaphatnak a helyzetről, ami gyorsabb és megalapozottabb döntéseket tesz lehetővé” – teszi hozzá Fissore.
A rendszer nem csak a laboratóriumban készült. Valós helyzetekben próbálták ki: egy portugáliai erdőtűz-gyakorlaton és a rendszer eszközeit bemutató lengyelországi rendezvényen, ahol a forgatókönyv árvizekről szólt. A gyakorlati szakemberek és a végfelhasználók az egész rendszert kipróbálhatták, beleértve a platform összes funkcióját és az AR-felületet. Az eseményeken különböző országok polgári védelmi szervei, katonai egységei és mentőszervezetei találkoztak, és megosztották egymással tudásukat és műveleti tapasztalataikat.
A kutatók a felhasználói visszajelzések alapján fejlesztik tovább a rendszert. Hogy ezeket összegyűjtsék, a csapat ingyenes, 30 napos próbaidőszakot kínált, hogy a katasztrófakezelési szervek és más érdeklődők saját kezűleg szerezhessenek tapasztalatot a platformmal.
Az OVERWATCH megmutatja, hogy az űrtechnológia nem csak rakétákról és távcsövekről szól. A műholdas adatok lejutnak a Földre, és nagyon konkrét helyzetekben segítenek az embereknek. Egy ilyen projekthez Föld-megfigyelési, mesterségesintelligencia-, kommunikációs, felülettervezési és válságkezelési szakemberekre van szükség. Aki szakot vagy szakdolgozati témát választ, annak ez jel arra, hogy több terület összekapcsolása többet érhet, mint a szűk specializáció.
Érdemes odafigyelni a csapat munkamódjára is: tesztek a leendő felhasználókkal, visszajelzések gyűjtése és fejlesztések. Ez a megközelítés bármely projektben hasznos, az egyetemi feladattól a szakmai munkáig.
Az OVERWATCH műholdakat, drónokat, mesterséges intelligenciát és kiterjesztett valóságot kapcsol össze, hogy segítse a katasztrófavédelmi szervek reagálását erdőtüzekre és árvizekre. Három problémát kezel: a naprakész helyzetkép hiányát, a kommunikációs zavarokat és a nehéz koordinációt. Hosszú távon a csapat azt reméli, hogy az ilyen platformok erősítik Európa általános ellenálló képességét az éghajlattal összefüggő katasztrófákkal szemben, és csökkentik azok hatását az emberekre, az infrastruktúrára és a környezetre.
Ez a cikk az Európai Bizottság CORDIS szolgáltatása által közzétett anyagon alapul.
5 kérdés · egy perc
English
Čeština
Deutsch
Español
Français
Magyar
Italiano
Polski
Português
Русский
Slovenčina
Türkçe
Українська
العربية
中文