A napsütés és a szél nem az áramfogyasztók menetrendjét követi: ha változik az időjárás, változik a hálózatba érkező energia mennyisége is. Az Európai Unió által finanszírozott RESPONDENT projekt ezt a bizonytalanságot igyekezett csökkenteni úgy, hogy az európai Copernicus és Galileo űrprogramok adatait a helyi meteorológiai állomások méréseivel kapcsolta össze, platformját pedig Görögországban és Spanyolországban próbálta ki. A végén ellenőrizheted, mennyire érted a műholdak és az áramhálózat kapcsolatát.
Európa energiamixe távolodik a fosszilis tüzelőanyagoktól, és egyre inkább a nap- és szélenergiára támaszkodik. Ezzel olyan probléma jár, amelyet mindenki el tud képzelni, aki látott már felhőt a nap előtt elvonulni: ezeknek az erőműveknek a termelése az időjárást követi, nem azokét, akik felkapcsolják a villanyt.
Nikolaos Zotos, a projektet koordináló görög távközlési mérnöki cég, a Future Intelligence vezérigazgatója így fogalmaz: „A napenergiához és a szélenergiához hasonló, erősen időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra való átállással nagy a bizonytalanság az áramtermelésben.” A hálózatüzemeltetők számára ez azt jelenti, hogy minden pillanatban egyensúlyba kell hozniuk a kínálatot és a keresletet anélkül, hogy biztosan tudnák, mennyi energia érkezik.
A RESPONDENT célja az volt, hogy az európai űrprogramok adatait gyakorlati eszközökké alakítsa: előrejelezze, mennyi megújuló energia lesz elérhető, és valós időben irányítsa az elektromos hálózatokat. A platform kétféle információt fog össze. Az egyik oldalon a helyi meteorológiai állomások mérései állnak, a másikon a Copernicus, az EU földmegfigyelési programjának adatai.
„A műholdas adatokat a helyi meteorológiai állomásokéval kombináltuk, hogy pontosabbak legyenek az előrejelzések, és jobban megbecsülhessük, mennyi energia termelődik valójában” – magyarázza Zotos. A fentről nyújtott kép és a földi mérések egyetlen célt szolgálnak: előre megbecsülni, mennyi áramot adnak majd valójában a napelemek és a turbinák.
A másik érintett űrprogram a Galileo, az EU műholdas navigációs rendszere. Itt azonban nem az útvonalkeresés a lényeg. A RESPONDENT a Galileo által szolgáltatott pontos időt használja arra, hogy összehangolja a mérések időzítését az egész hálózaton.
Az előny nagyon kézzelfogható. Ha minden adat ugyanazon az órán fut, az üzemeltetők korán észreveszik a problémákat, és még azelőtt kezelni tudják őket, hogy elmérgesednének. Az eredmény egyetlen platform, amely egy rendszerben ötvözi az előrejelzést és a felügyeletet a hálózatüzemeltetők és az energiaszolgáltatók számára.
A platformot két kísérleti helyszínen tesztelték. Az első a görögországi Artemidában működő KIEFER fotovoltaikus park volt. Ott a csapat azt próbálta ki, hogyan lehet megújuló energiatermelést előrejelezni több, egyetlen platformon keresztül kezelt létesítményre külön eszközök helyett.
A barcelonai második kísérlet más hangsúlyt kapott: a hálózat felügyeletét. A rendszert egy alállomáson és egy mikrohálózat-irányító rendszerben értékelték, ahol a Galileón alapuló összehangolást közvetlenül az elektromos hálózatra csatlakoztatott berendezéseken vetették be. Ez nem laboratóriumi szimuláció volt, hanem valódi létesítmények valódi üzemi körülmények között.
A tesztek eredményét egyetlen szám foglalja össze: az előrejelzések pontossága 8–12%-kal javult a meglévő módszerekhez képest.
A megbízhatóbb előrejelzések nyugodtabb hálózatirányítást jelentenek. A platform segítségével az üzemeltetők:
A jobb összehangolás a hálózat felügyeletét is megbízhatóbbá tette. Röviden: az űradatok a mindennapi munka eszközévé válnak: a megfelelő mennyiségű energiát a megfelelő helyre juttatják a megfelelő időben.
A technológia mögött nyolc partnerből álló konzorcium áll három országból: Görögországból, Írországból és Spanyolországból. A platformot jelenleg a mindennapi üzembe való beillesztésre készítik elő. A következő lépés a kiterjesztése, nagyobb hálózatokon való tesztelése, és több felhasználó számára való elérhetővé tétele.
A nap- és szélenergia az időjárástól függ, ezért nehéz tudni, mennyi energia érkezik a hálózatba. A RESPONDENT a Copernicus adatait a helyi meteorológiai állomások méréseivel kombinálta, hogy pontosabban előrejelezze a termelést, a Galileo pontos időjelét pedig a mérések összehangolására használta. A két kísérleti helyszínen, Görögországban és Spanyolországban az előrejelzések pontossága 8–12%-kal nőtt, az üzemeltetők pedig korábban léphettek, és stabilabban tarthatták a hálózatot.
5 kérdés · egy perc
English
Čeština
Deutsch
Español
Français
Magyar
Italiano
Polski
Português
Русский
Slovenčina
Türkçe
Українська
العربية
中文