
Kelet-Afrikában a kisgazdák két hektárnál kisebb parcellákat művelnek, mégis az országaik élelmiszerének akár 70%-át ők állítják elő. Az EU által finanszírozott PrAEctiCe projekt úgy akart segíteni nekik, hogy az agroökológiát, ezt a tág és meglehetősen elvont fogalmat konkrét mutatókká alakította, amelyeket a tanácsadók valódi gazdaságokban használhatnak. Az eszközöket Kenya, Uganda és Tanzánia élő laborjaiban próbálták ki. A végén a tesztben ellenőrizheted, mennyi maradt meg benned az agroökológia útjából az ötlettől a számokig.
Az arányok szembetűnőek. A CORDIS 2026 szeptemberében megjelent cikke szerint a kelet-afrikai kisgazdák két hektárnál kisebb parcellákat művelnek, de együtt országuk élelmiszerének akár 70%-át termelik meg. Ami ezeken a kis gazdaságokon történik, ezért egész nemzeti élelmiszerrendszereket érint.
A PrAEctiCe projektet (Potentials of Agroecological practices in east Africa with a focus on Circular water-energy-nutrient systems) pontosan ezeket a gazdákat szem előtt tartva alakították ki. Koordinátora a németországi Karlsruhei Alkalmazott Tudományok Egyeteme.
A projekt kulcsszava az agroökológia. Jan Hoinkis, a Karlsruhei Alkalmazott Tudományok Egyetemének kutatója, aki a PrAEctiCe mögött álló csoportot koordinálja, világos meghatározást ad: „Az agroökológia termelékeny, fenntartható, ellenálló és környezetbiztonságos mezőgazdasági és élelmiszerrendszereket jelent, amelyek az őshonos tudást a legmodernebb tudománnyal ötvözik.”
A meghatározás meggyőzően hangzik, de nyitva hagy egy kézenfekvő kérdést. Honnan tudja a gazda, vagy az őt tanácsadással segítő szakember, hogy egy adott parcellán végrehajtott változtatás valóban közelebb viszi-e a gazdaságot ehhez az ideálhoz?
Itt lép be a projekt. „Célunk, hogy az agroökológiát a tág fogalomtól egy működőképes, bizonyítékokon alapuló döntési keret felé mozdítsuk, amely a gazdaság szintjén hozott valódi döntéseket támogathatja” – magyarázza Hoinkis.
Az eredmény egy gyakorlatban használható döntéstámogató eszköz mezőgazdasági tanácsadóknak. Általános elvek helyett gyakorlati, mérhető mutatókat kínál, amelyek útmutatást adnak a gazdaságban végzett munkához.
A keret különös hangsúlyt helyez a változatos gazdaságok körforgásos rendszereire, amelyek a növénytermesztést, az állattartást és a vízi termelést ötvözik. Része egy összetett mutató a gazdálkodási módszerek értékelésére és egy hatásszámszerűsítő eszköz. Együtt a következőket vizsgálják:
Hoinkis szerint éppen ez a fókusz teszi egyedivé a munkát: „Ez egyedülálló, mert ezeket a területeket a meglévő agroökológiai mutatókeretek nem fedték le kellőképpen.”
Az eszközök nem maradtak papíron. Három kelet-afrikai országban próbálták ki őket élő laborokon keresztül. Mindegyik labor a maga módján dolgozott:
A számok különböző csoportokat írnak le – gazdákat Kenyában, érintetteket Ugandában, általában embereket Tanzániában –, ezért az egyes laborok elérését mutatják, nem pedig közvetlen összehasonlítást.
A PrAEctiCe kevésbé látható eredményeinek egyike a köré épült közösség. A projekt egy asztalhoz ültette a kutatókat, gazdákat, tanácsadókat, civil szereplőket, kis- és középvállalkozásokat és közszféra-beli érintetteket Európa és Afrika minden tájáról.
Hoinkis ezt önálló eredménynek tekinti: „Maga ez a hálózat is fontos eredmény, mert az agroökológiai átállás többet igényel technikai megoldásoknál – bizalmat, helyi tudást, képzést és intézményi befogadást is.”
A munka a kísérleti szakasz után is folytatódik. A kutatók jelenleg tovább fejlesztik az eszközöket azzal a céllal, hogy kiterjesszék, finomítsák és piacra vigyék őket. Az élő laboroknak helyi innovációs központokká kell nőniük.
„Bízom benne, hogy tovább bővítjük a PrAEctiCe örökségét, amely az agroökológiai átállást mérhetőbbé, gyakorlatiasabbá és helyi talajon jobban megalapozottá teszi a kelet-afrikai kisgazdálkodásban” – mondja Hoinkis.
A két hektárnál kisebb gazdaságok kelet-afrikai országaik élelmiszerének akár 70%-át állítják elő. A PrAEctiCe az agroökológia tág gondolatát döntéstámogató eszközzé alakította a tanácsadók számára, amely méri a víz, az energia és a tápanyagok újrahasznosítását, a környezeti hatást, az erőforrás-hatékonyságot és a pénzügyi fenntarthatóságot. Az eszközöket kenyai, ugandai és tanzániai élő laborokban tesztelték, és a mögöttük álló emberek hálózata legalább annyira fontosnak bizonyult, mint maga a technológia.
5 kérdés · egy perc