Egészségesebb halak, tengeri hínárfarmok és nulla hulladék: így akar Európa több halat tenyészteni + test

• A világ többet tenyészt, Európa kevesebbet
• Három program, egy cél
• Egészségesebb halak antibiotikum nélkül
• Hínár a nyílt tengeren
• Akvakultúra hulladék nélkül
• Adatok, mesterséges intelligencia és játékok
• Kik állnak mögötte
• Összefoglalás
• Öt kérdés: mennyire „óceánbarát” a te tányérod? (teszt)

⇑A világ többet tenyészt, Európa kevesebbet

A halak és a tenger gyümölcsei tenyésztése világszerte virágzik. Az elmúlt évtizedben a globális akvakultúra-termelés 54%-kal nőtt. Az Európai Unió viszont ellenkező irányba haladt: az uniós termelés ugyanebben az időszakban csökkent. Ennek következtében a tagállamoknak importra kell támaszkodniuk, hogy hal és tenger gyümölcsei kerüljön az asztalra.

A trend megfordítása nem egyszerűen a nagyobb termelésen múlik. A CORDIS szerint az európai akvakultúra minden növekedésének az uniós éghajlati célokkal kéz a kézben kell járnia. Az az ágazat, amely a környezet rovására terjeszkedne, az egyik problémát egy másik létrehozásával oldaná meg.

⇑Három program, egy cél

A kör négyszögesítéséhez az EU több programból finanszíroz kutatást: a Horizont Európából, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapból (EMFAF) és annak elődjéből, az EMFF-ből, valamint a LIFE programból. Együtt olyan kutatási és innovációs projekteket támogatnak, amelyek technológiákat, képzést, szabályozást és az értékláncot érintő fejlesztéseket hoznak.

A CORDIS egyik szinergia-tájékoztató csomagja 26 ilyen projektet fog össze. Megmutatja, hogyan illeszkedik egymáshoz a különböző programokból finanszírozott munka, és hol egészítik ki egymást a törekvések.

⇑Egészségesebb halak antibiotikum nélkül

A kutatás egyik iránya a pikkelyes halak tenyésztésére és annak fenntarthatóbbá tételére összpontosít. Kulcskérdés a betegségek megelőzése. Az antibiotikumokra támaszkodás helyett a kutatók bioalapú alternatívákat fejlesztenek a tenyésztett ponty, pisztráng és lazac védelmére.

Az is számít, mit esznek a halak. A gyűjtemény projektjei fenntarthatóbb, gombákból és rovarokból készült takarmányon dolgoznak. Mások digitális megoldásokat fejlesztenek, amelyek az ökológiai akvakultúra termelését hivatottak növelni Európában.

⇑Hínár a nyílt tengeren

Az algák a második nagy téma. Az egyik projekt egy 40 000 m²-es úszó hínárfarmot mutat be, amelynek termelési kapacitása évi akár 300 tonna szárazbiomassza.

A kutatók azt is vizsgálják, hogyan oszthatnák meg a területet az algafarmok a tengeri szélenergiával, ha a szélturbinák sorai közé telepítik őket. Egy másik kutatási irány a regeneratív óceáni gazdálkodást mint modellt vizsgálja a hínár nagy léptékű termesztéséhez.

Mivel az algaágazatban sok különböző szereplő dolgozik, két projekt koordinációs platformot épít. Ezek lehetővé teszik, hogy az algatermelési lánc érintettjei megosszák az erőforrásaikat, és együtt dolgozzanak.

⇑Akvakultúra hulladék nélkül

A harmadik terület a körforgásos gazdaság. Azzal, hogy az akvakultúrát körforgásos, nulla hulladékot termelő iparággá alakítja, az uniós finanszírozású kutatás az ágazatot az európai zöld megállapodás középpontjába akarja helyezni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni, mi történik mindazzal, amit egy hal- vagy algafarm maga után hagy. A csomagban szereplő projektek több szempontot is vizsgálnak:

• az akvakultúra hulladékának magasabb hozzáadott értékű termékekké alakítása az energetika, a mezőgazdaság, a kozmetikai ipar és az építőipar számára;
• a műanyaghasználat csökkentése biológiailag lebomló hálók és kötelek fejlesztésével;
• olyan modellek vizsgálata, amelyekben az alga- és haltermelés a települési szennyvíztisztítással együtt működik.

A közös gondolat az, hogy ami korábban kidobásra került, más iparágak számára erőforrássá válhat.

⇑Adatok, mesterséges intelligencia és játékok

A technológia önmagában nem teszi ellenállóvá az ágazatot. A készségek, a koordináció és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képessége ugyanilyen fontos. Egyes projektek nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát használnak, hogy segítsenek azoknak a régióknak, ahol az akvakultúra fontos szerepet játszik, alkalmazkodni a változó éghajlathoz.

Mások olyan uniós eszközöket kínálnak, amelyek segítik az akvakultúra értékláncának szereplőit abban, hogy jobban koordinálják magukat egymással és a kapcsolódó ágazatokkal. Az egyik projekt az emberekre összpontosít: komoly játékok és online platformok segítségével képzi az akvakultúra-szakemberek következő generációját.

⇑Kik állnak mögötte

A szinergia-tájékoztató csomagok célja annak bemutatása, hogyan erősítik egymást a különböző uniós finanszírozási programok. Ebben az esetben a Horizont Európa projektjeit az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatósága (DG RTD) kezeli. A többi projektet a CINEA végrehajtó ügynökség felügyeli, amelynek mottója: „Zöld jövő finanszírozása Európának”.

⇑Összefoglalás

Az európai akvakultúra kettős kihívással néz szembe: növekednie kell, miközben tiszteletben tartja az éghajlati célokat. A CORDIS-gyűjtemény 26 projektje több oldalról közelíti meg ezt a kérdést, az egészségesebb halaktól és az alternatív takarmánytól a tengeri hínárfarmokon és a nulla hulladékú termelésen át a képzésig. Ezek az egymást kiegészítő törekvések együtt segítenek felgyorsítani az előrehaladást egy versenyképes, klímasemleges és ellenálló európai akvakultúra-ágazat felé.

⇑Öt kérdés: mennyire „óceánbarát” a te tányérod? (teszt)